fbpx

Nem meglepő módon a legtöbbször azt a kérdést kapom másoktól, hogy mennyire megbízható a szimptotermális módszer. Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjam válaszolni, előbb végig kell vennünk, pontosan mi tartozik a természetes fogamzásgátlási módszerek közé, úgyhogy vágjunk is bele!

Természetes módszerek – gyűjtőfogalom

Ha megpróbáltok rákeresni arra, hogy a természetes módszereknek milyen a hatékonysága, akkor nagyon könnyen futhatok bele egy 70% körüli számba. Ez azért van, mert a természetes módszerek gyűjtőfogalma alá tartozik a naptármódszer, a „standard days” módszer, valamint az általam csak néhány hete megismert Jónás-módszer. Sajnos ezek nagyon lehúzzák az átlagot, ha a természetes megoldásokról beszélünk, így nem csoda, hogy a szimptotermális módszer kapcsán is vannak fenntartások.

Naptármódszer

A számolásos módszerek közé tartozik a feljebb említett naptármódszer, ami talán a legismertebb ezek közül, és sajnos a leggyakrabban összekevert a termékenységtudattal. Ahogy a nevük alapján kitalálhattátok, ezek csupán számok segítségével próbálják meghatározni a termékeny és terméketlen napok számát. Az Ogino (japán) és Knaus (osztrák) nőgyógyász által a ’30-as években kidolgozott módszer bár nem az átlagos 28 napos hosszúságú ciklussal dolgozik, semmi mást nem vesz figyelembe, csak az adott nő legrövidebb, illetve leghosszabb ciklusát a megfigyelt időszakban.

Ha tegyük fel hat hónapig figyeljük meg a ciklusainkat, és abban a hat hónapban a legrövidebb 25 napos volt, a leghosszabb pedig 29, akkor ezen számok alapján ki tudjuk számolni, hogy a ciklusunk mely napjain vagyunk termékenyek. Sajnos annyi minden közbejöhet egy ciklus során – legyen szó stresszről, betegségről, utazásról – hogy bármikor előfordul a megfigyelt ciklushossztól nagy mértékben eltérő ciklus, ami esetében a módszer nem használható fogamzásgátlásra. Az Ogino-Knaus féle naptármódszer eredeti célja a babatervezés volt, erre bátran ajánlható bárkinek, de a fogamzás elkerülésére semmiképp nem tanácsos ezt a módszert választani.

“Standard days”

A „standard days” módszer a naptármódszer egyszerűsített változata, amit csak azon nők számára ajánlanak, akik rendszeres ciklussal rendelkeznek, ami 26-32 napos hosszúságú. Az elnevezése arra utal, hogy számolásra nincs is szükségünk, a módszer már kiszámolta nekünk a termékeny napokat – szintén statisztikai átlagok alapján. Ha ezen módszer hatékonyságára keresünk rá, akkor egy 95% körüli számot fogunk találni. Ez ne tévesszen meg senkit: a módszer a termékeny napok időszakára (8-19. nap) önmegtartóztatást vár el használójától, ami azt jelenti, hogy ha valaki ezt a metódust használja és a 8. és 19. nap között nem él szexuális életet, akkor a 95% nem a módszer, hanem az önmegtartóztatás érdeme. Tökéletlen használat esetén pedig ez a szám 88%-ra csökken. A „standard days” módszer szintén nem alkalmas fogamzásgátlásra.

Jónás-módszer

A Jónás-módszer inkább a várandósság elérését tűzte ki célul, egy szlovák orvos nevéhez fűződik. Ezen elmélet alapján a nők akkor a legtermékenyebbek, amikor pontosan ugyanúgy áll a Hold, mint a születésük perceiben. Ugye mondanom sem kell, hogy a ciklus nem így működik? Van, akinek szinkronban van a ciklusa a hold járásával, de ez egyrészt nagyon ritka (az én tapasztalataim alapján legalábbis), másrészt ugyanúgy bármikor el tud csúszni az ovuláció bármilyen, a testet érő stresszhelyzet hatására. Bár ez a metódus alapvetően inkább a babatervezést szeretné megkönnyíteni, fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy fogamzásgátlásra nem használható.

Az önmegfigyelés módszerei
NFP vagy FAM? Mi a különbség?

Az önmegfigyeléses módszerek az eddig felsoroltakkal szemben nagyon is alkalmazhatóak fogamzásgátlásra is, illetve a várandósság esélyeit is nagy mértékben megnövelik, ha elkezdjük őket fordítva használni. Ezek megfigyelik a méhnyaknyák, a méhnyak és az alap-testhőmérséklet változásait, tehát az elsődleges termékenységi jeleket. Ezeket a módszereket gyakran találhatjuk meg a következő elnevezésekkel: Natural Family Planning (NFP), magyarul természetes családtervezés (TCST), vagy Fertility Awareness (Based) Methods (FABM), magyarul termékenységtudat (alapú) módszerek.

A különbség hivatalosan annyi a kettő megnevezés között, hogy míg az NFP önmegtartóztatást vár el a termékeny időszakban (tehát vallási kontextusban tanítják őket), a FAM barrier módszert alkalmaz azokon a napokon, amikor esély van a megtermékenyülésre. Bár én egy NFP módszert oktatok, a tanulóimtól nem várok önmegtartóztatást a termékeny időszakban, rájuk bízom ezt a döntést. Ez oktatótól függ inkább, de meg akartam említeni, hogy tudjátok, mi a kettő között a különbség. Ugyanitt nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy a termékeny időszakban használt óvszer, méhszájsapka, pesszárium, vagy bármi egyéb mód, ahogyan a védekezés történik már egy másik módszernek számít. Így, ha elszakad az óvszer a termékeny időszakban, az nem a termékenységtudat alapú módszer hibája, hanem az óvszeré.

Egyetlen termékenységi jel változásait megfigyelő módszerek

Ezen módszerek közül a legismertebb talán a Billings, ami John és Evelyn Billings, ausztrál nőgyógyász házaspár nevéhez fűződik. Az 1970-es években dolgozták az ovulációs módszert, amely a méhnyaknyák megfigyelésén alapszik, ugyanígy működik a Creighton-módszer is, ami szintén egy kicsit ismertebb lehet Magyarországon. A Creighton részét képező NaProTechnology a ciklus megfigyelése által felismert problémák kezelésére is fókuszál, ez a két kifejezés ezért gyakran jár kéz a kézben. Hasonlóan csak a méhnyaknyák megfigyelésén alapuló módszer még a FEMM (Fertility Education & Medical Management) és a Justisse. A FEMM ezen kívül alkalmaz hormonteszteket, míg a Justisse az alap-testhőmérséklet változásait oktatja választható módon.

A csupán az alap-testhőmérséklet változásait figyelemmel követő Döring-módszer nagyon hasznos olyan szempontból, hogy adott megállapítható az ovuláció megtörténte. Mivel azonban ez csak utólag igazolható, így a módszer nem használható hatékonyan babatervezésre, ha az a célunk.

Léteznek olyan módszerek is (Marquette, Boston Cross Check), amelyek kötelező módon monitorozzák a hormonszinteket, ezen kívül pedig opcionálisan megfigyelik az elsődleges termékenységi jeleket. Ezeket szimptohormonális módszereknek nevezzük.

A szimptotermális módszerek

A szimptotermális, vagy tüneti-hőmérőzéses módszerek közé azok a metódusok tartoznak, amelyek a termékeny időszak kezdetét és végét is két termékenységi jel megfigyelésével állapítják meg, ezért ezeket gyakran említi dupla vagy kettős ellenőrzéses (doublecheck) módszereknek is. A manapság használt szimptotermális módszerek közé tartozik a Taking Charge of Your Fertility c. könyv szabályrendszere (Toni Weschler), a Sensiplan, a SymptoPro és az általam oktatott NFPTA is.

A szimptotermális, kombinált módszerek lényege a méhnyaknyák és az alap-testhőmérséklet (opcionálisan a méhnyak) változásainak megfigyelése, majd bizonyos szabályok alapján a termékeny ablak kezdetének és végének a meghatározása.

NFPTA (Natural Family Planning Teachers Association)

Az általam tanított NFPTA módszer alkalmazható fogamzásgátlásra, babatervezésre, illetve kiegészítő szabályokat tartalmaz a hormonális fogamzásgátló letétele utáni időszakra, a szoptatás időszakára, és a menopauza beállta előtti időszakra is. A szabályok úgy épülnek fel, hogy mind a női, mind a férfi termékenységet magukba foglalják: a tüszőből kiszabadult petesejt életképességét, megtermékenyíthetőségének hosszát, illetve a hímivarsejtek termékeny méhnyaknyákban való túlésének hosszát. A módszer ezen kívül magába foglal még egyszer 24 órát arra az esetre, ha az első tüszőrepedést még egy követné a másik petefészekben, illetve plusz egy napot rátartás miatt. Azért hatékony, mert a nők nem termékenyek a ciklusuk minden egyes napján, és spontán ovuláció (akár orgazmus hatására) nem létezik.

Egy 2007-es kutatást szoktam felhozni mindenkinek, aki a szimptotermális módszer hatékonysága után érdeklődik, ez a Frank-Herrmann kutatás. 900 pár figyelte meg és jegyezte le 13 cikluson keresztül minden egyes nap a nő elsődleges termékenységi jeleinek változását, a méhnyaknyák és az alap-testhőmérséklet változásait. Ez a kutatás így összesen 17638 ciklust vizsgált, és az eredmények alapján megállapította, hogy a szimptotermális módszer 99,4%-os hatékonysággal használható fogamzásgátlásra tökéletes használhat mellett (máshogy nem is lehet ezt csinálni).

Azt hiszem, ez a kutatás nagyon meggyőző, de ha felmerült még benned olyan kérdés, amire nem kaptál választ, akkor írj nyugodtan egy emailt (hello@tudatosciklus.hu), vagy instagramon egy privát üzenetet! Ha viszont meggyőztelek, jelentkezz hozzám a következő tudatos cikluskövetés tanfolyamra, ahol a szimptotermális (NFPTA) módszert sajátíthatod el!

Köszi, ha végigolvastad ezt a jó hosszú, jó sok száraz tartalommal megtöltött bejegyzést, remélem tanultál valami hasznosat! 😊

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük